Advertisement

A magyar kártya alakjai

A zöld alsó Közép-Európa területének napjainkban is népszerű játékeszköze a ,,magyar” kártya. Még ha nem is vagy nagy játékos, akkor is biztosan láttál már ilyen paklit, amit csak mi, magyarok hívunk így, a szakirodalom Tell-kártyának nevezi. Tehát ha azt hitted eddig, hogy az ultit, a pókert és a társait csak hazánkban játsszák, akkor tévedsz, ugyanis a németek legalább annyira kártyabolondok, mint mi.
Sok családot, földesurat döntött romba régen a kártyaszenvedély, ami legalább olyan mértékben volt képes nyomorba juttatni az embereket, mint az alkohol. Ám természetesen lehet mértékkel és pénz nélkül is kártyázni, ami az unalmas, hosszú őszi és téli esték kedvelt elfoglaltsága lehet. De nézzük csak, hogy kiket is ábrázolnak a magyar kártya lapjai (az alsók és a felsők), és miért éppen őket?

Ha már “magyar” kártyáról beszélünk, elvárnánk, hogy híres magyar egyéniségek legyenek a lapokon. Ha azonban megnézed őket, rögtön látod, hogy Tell Vilmos, Reding Itel, Geszler Hermann, Stüszi vadász és a többiek nevét sem a magyar történelemből, sem a magyar irodalomból nem ismerjük. Akkor viszont kik ezek az érdekes nevű és ábrázatú egyének?

Friedrich Schiller nevéről még a tanulmányaid során nemigen hallhattál. Ő egy híres német író volt, aki a 18. század végén és a 19. elején élt. Az ő drámájából ismerhetjük meg Tell Vilmos életét, akinek a neve számodra is ismerősen csenghet. Tell Vilmos híres svájci szabadsághős volt, akiről az a legenda járta, hogy 100 méterről nyíllal keresztüllőtte a fia fején levő almát, a második nyílvesszője pedig kirobbantotta a svájci függetlenségi háborút. Schiller Tell Vilmos című drámájában szerepel az összes alak (Tell Vilmos, Reding Itel, Geszler Hermann, Stüszi vadász, Kuoni pásztor, Harras Rudolf, Rudenz Ulrik, Fürst Walter), akik a magyar kártya lapjain találhatók, tehát mindannyian szabadsághősök voltak.

A német sorozatjelű, svájci alakokat ábrázoló kártyatípus a 19. század közepétől honosodott meg az Osztrák-Magyar Monarchia területén, és kiszorította elődjét, a soproni-képes “magyar” kártyát. És hogy miért éppen ezeket az alakokat festették az egyes lapokra? Ennek az az oka, hogy Schiller drámája a 19. század elején a Habsburg-ellenesség jelképévé vált, tehát az osztrákok ellen forrongó Magyarországon nagyon népszerűek voltak ezek a hősök.

Ez mára már a feledés homályába merült, és a magyar kártyára festett alakokon többnyire csodálkozunk, nem ismerjük őket: csak kevesek tudják, hogy kik ők, és miért kerültek oda.

  • A magyar kártya alakjai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • 12345 (1 szavazat, átlag: 5,00 / 5)
    Loading...
  • 6120 Megtekintés

Szólj hozzá

A hozzászólások lezárva.